VJ HERZOG 2.0

Werner Herzog egész filmes munkásságán végigvonuló törekvés, hogy nézőit szembesítse azzal, amit az egyetemes értelembe vett emberi gyarlóságról gondol. Hőseivel együtt pedig minket is a heroikus küzdelembe torkolló önzés és önimádat zsákutcájába csaljon.
Íme első rövidfilmje, egy -hagyományos értelemben- nem narratív szerkezetű, világértelmező, világmegváltó "agitka" :), a Herakles, melyben szintén egyértelmű társadalomkritikai felhangok szólalnak meg. Dokumentarista nyersanyag és feltehetőleg saját maga forgatott felvételek összhangzattana a jazz puha könnyed lüktetésével megtámasztva, vagy ellenpontozva...
Sztoris, díszletes, színészes játékfilmjei után a 80-as évek végére megint féldokumtarista, a dramaturgiát esztétikai alapokra helyező, de a Herakles-nél valószínűleg komplexebb filmeknél lyukadt ki.

(nem láttam még újabb filmjét, majd javítok/kiegészítek ha lesz szerencsém)